Szállás, Apartman Zamárdi, Balatonszéplak–Alsó és

A Balaton környéke egyike az ország legrégebben lakott, régészeti emlékekben leggazdagabb tájainak. Lovas határában őskőkori festékbányát találtak, a Ságvárhoz tartozó hegyen lakótelepülés nyomati, Balatonkenesén, Keszthelyen, Sümegen az új kőkor emberének edényeit, településnyomait tárták fel a régészek. Rézkori temetőket találtak Keszthely környékén. A vaskorból származnak a tihanyi, a balatonföldvári, a balatonboglári földvár maradványai. A késői vaskorban kelta törzsek telepedtek mega tő körül, s halomsírok, fegyverek, munkaeszközök maradtak utánuk.

A rómaiak a Krisztus előtti évtizedben hódították meg a Dunántúlt. Különösen a mediterrán jellegű Balaton-felvidéket kedvelték, ők honosították meg a szőlőtermesztést. A tó neve a római korban Pelso volt. Mindkét parton sok római villa és épületmaradvány került elő. Jelentős központjaik voltak a Ságvár melletti Tricciana, a Keszthely melletti Valcum, a Nemesvámoshoz tartozó Balácapusztán pedig egy teljes villagazdaságot tártak fel. A rómaiak után, az V. sz. első évtizedeiben a hunok, később a keleti gótok, majd a longobárdok települtek a tó környékére. A VI. sz. közepe táján mintegy 250 évig tartó avar uralom kezdődött, őket a VIII-IX. sz. fordulóján a frankok váltották fel. Központjuk a mai Zalavár mellett volt, ahol Pribina szláv fejedelem építtetett mocsárvárat a frank érdekek védelmében. A szlávok emlékét őrzi a Balaton neve is (Blatno), ami mocsaras, de nem folyóvizet jelent.

A honfoglalás után a Balaton környékét Árpád fejedelem és vezértársainak nemzetségei foglalták el. Veszprém városa Szent István király uralkodása idején jelentős hatalmi és kulturális központtá vált. I. András király 1055-ben alapította Tihanyban a bencés kolostort. A tatárjárás katasztrofális pusztítása után – királyi rendeletre – a tó környékén is megsokasodtak a várépítkezések: Szigliget, Sümeg, Csobánc, Hegyesd, Rezi stb. vára ebből az időből származik. A 150 éves török uralom óriási pusztítást hozott, községek egész sora néptelenedett el. A Rákóczi-szabadságharc bukása után az osztrákok felrobbantották a tó környéki várakat, hogy ezzel az ellenállás lehetséges fészkeit felszámolják. Az elnéptelenedett Balaton-vidékre a XVIII. Sz. második felében német telepesek érkeztek.

A fürdőélet az északi parton, Balatonfüreden indult meg az 1730-as években. A déli vasút 1861-es átadása, ill. a hajózás fejlesztése (kikötők építése) a XIX. Sz. végére nagyobb tömegek számára tette elérhetővé a Balaton-parti településeket. A tópart mai arculata az 1960-as években kezdett kialakulni, a korábbinál intenzívebb beruházások eredményeként.
A tó környékének lakossága évszázadokon át mezőgazdaságból és halászatból élt. A mai mezőgazdaság meghatározó eleme az északi parton a szőlő és gyümölcstermesztés, a déli parton pedig a gyümölcs és zöldségtermesztés, bár itt is hatalmas területeket borítanak szőlők. A badacsony-balatonfüred-csopaki borvidék hazánk egyik legjelentősebb történelmi borvidéke.